Várok egy jelre
Várok egy jelre, néhány kedves szóra,
Valakitől, ki oly fontos számomra.
Tudom hiába, nincs semmi esélyem,
De én mégis várok, és reménykedem.
Talán egyszer majd csoda történik,
S a várva várt jel mégis megérkezik!
Magamat gyötröm, ahogy álmodozom,
Amit szeretnék, én meg úgysem kapom.
Messze van tőlem, el nem érhetem,
Mégis rá gondolok, és nem feledem!
Ez az álmom beteljesületlen marad,
Fáj, de sírnom, most mégsem szabad!
Én akkor is várok rá, ha nem akar jönni,
És a szívembe egy kis boldogságot lopni.
Nincs, aki meggyógyítsa a fájó lelkem,
S bekötözze sebzett, árva kis szívem.
Az én életem már rég romokban hever,
S én mégis várom azt a bizonyos jelet!
2006. november 26.