Gárdonyi, az egri nők és a forró szurok...

Kátrány: Szén- vagy falepárlásból származó sűrű, folyós, nyúlós, igen büdös fekete anyag. Hajók fájának konzerválására való. Az egri vár ostrománál, a középkorban fagyantát melegítettek fel, és így kapták a szurkot, amivel felejthetetlen élményt okoztak a törököknek! A szurkot és annak előállítását már a neandervölgyi ember is ismerte és alkalmazta. Íme:

Régészek és természettudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Neander-völgyiek - akik valószínűleg valamikor 230 000 és 300 000 ezelőtt jelentek meg -, képesek voltak fejlett szerszámokat készíteni egy olyan ragasztóanyag segítségével, melyet meghatározott hőmérsékleten kellett előállítani.

A kutatás középpontjában két feketésbarna szurokminta elemzése állt, melyeket a németországi Harz-hegység előterében, egy külszíni lignitbányában találtak. Geológiai elhelyezkedésük arra utal, hogy a leletek legalább 80 000 évesek.

Az egyik szurokdarabban ujjlenyomat maradt fenn, és látható egy tűzkőszerszám, illetve annak fa lenyomata is, ami arra utal, hogy a szurok valamiféle enyvként, ragasztóként szolgált, hogy egy tűzkő pengét egy fanyélhez rögzítsenek.

A kutatás során - melyre a müncheni Doerner Intézetben került sor - a tudósok a szurok vegyi összetételét, eredetét, és az előállításához szükséges készségeket vizsgálták.

Először úgy vélték, hogy a szurok olvasztott fenyőgyantából készült. Bár a hasonló gyanták beválhatnak egyfajta gittként, nem elég erősek ahhoz, hogy ragasztóként használják őket.

Az analízis során kiderült, hogy nyírfagyantából készült szurokkal állunk szemben, amit sokkal nehezebb előállítani. A nyírfaszurkok kizárólag 300-400 Celsius-fokos hőmérsékleten állíthatók elő. Alacsonyabb hőmérsékleten nem készül kátrány, míg magasabb hőfokon minden kialakult kátrány elpusztul.

"Ma könnyedén állítunk elő hasonló szurkot laboratóriumi körülmények között, légmentesen lezárt lombikokban, hőmérséklet-szabályozó rendszerek segítségével. Mindazonáltal bármely olyan kísérlet, hogy a Neander-völgyi ember körülményeihez hasonló módon állítsunk elő nyírfaszurkot anélkül, hogy modern eszközökre támaszkodnánk, komoly nehézségekbe ütközik" - írja a kutatásról készült beszámoló a European Journal of Archaeology című folyóiratban.

"Mindez arra utal, hogy a Neander-völgyiek nem véletlenül botlottak a szurokba, hanem szándékosan állították elő. A tudatos cselekvés viszont ebben az esetben is jelentékeny technikai készségek egyértelmű jele'' - állítja a kutatócsoport, melyet Dietrich Mania professzor, a jénai Freidrich Schiller Egyetem munkatársa vezetett.