Vége az ősznek

Elmúlt már a szép őszi idő,

Csendesen esik a hideg eső.

A fáról vizes levelek hullnak,

S szinte mindent betakarnak!

A fák álomra hajtják fejüket,

Várják, hogy jöjjön a kikelet.

Nagyon közel van már a tél,

S egyre hidegebb lesz a szél.

Reggel köd ereszkedik a tájra,

S zúzmara telepszik a fákra.

Az ember néha orráig sem lát,

És előkerül újra a nagykabát.

A nap nagyon alacsonyan jár,

Csak világít, s nem melegít már.

De ha egy kicsit is láthatjuk,

Sokkal szebb lesz egész napunk!

Egy kis mosolyt csal arcunkra,

S ezzel lesújt a bánatunkra,

Öröm költözik szomorú szívünkbe,

S megmelegíti fázó lelkünket.

2006. november 6.