Rátaláltam
Rátaláltam az igazi Múzsámra,
S vele együtt egy szép új világra.
Érzem, kezd megváltozni életem,
S boldogsággal telik meg szívem!
A Múzsám mely eddig álom volt,
Egy gyönyörű lánnyá változott!
Vagy csak a képzelet játszik velem,
Nem, nem, nem, ezt nem hiszem!
Te, ki feledtetni tudod bánatom,
Most hozzád írom, minden sorom!
Annyira kedves vagy, és tiszta lelkű,
Szinte maga a tökély, egy remekmű!
Hozzád szól szinte minden versem,
S kezedbe tenném az egész életem!
De itt belül van egy nagy bánatom,
Messze vagy, s kezed nem foghatom!
Vajon mi volt a szándéka a sorsnak,
Azzal, hogy útjaink találkoztak.
Vagy ez csak egy szerencsés véletlen,
Ami történt az elmúlt hetekben?
Hinni szeretném, hogy nem véletlen,
És azt is, hogy ezt megérdemeltem!
Remélem ez nem csak játéka a sorsnak,
S álmaim talán valóra válhatnak!
Hiszen a szívem az egyetlen kincsem,
A legértékesebb, ami még van nekem!
Ezt tudom csak felajánlani én neked,
Most épp üres, ha akarod, legyen a tied!
Mert tudom, hogy szerencsés lesz a férfi,
Kit szerelmeddel ki fogsz tüntetni.
Övé lesz majd a világ legszebb virága,
S vele együtt csodaszép mosolya!
Szeretném hinni, hogy van esélyem,
És talán eme kincset elérhetem.
De ezért bizony meg kell ám küzdeni,
Mert különben más fogja megszerezni!
Gyáva vagyok, nincs elég bátorságom,
S így semmi esélyem ezt jól tudom.
Hisz jön majd egy herceg fehér lovon,
És máris szertefoszlott az álmom!
2006. október 22.
