Ma február másodika van, kijött a medve a barlangjából, s benézett az ablakomon. Mivel láttam elég borús az idő, s valószínűleg kin is marad, gondoltam meghívom ebédre. Főztem neki finom erdeigyümölcs-levest, utána meg finom mézet tettem fel neki az asztalra. Csak épp attól tartok, hogy annyira ízlik neki, hogy holnap is visszajön, bár az csak jó, mert akkor hamarosan itt a jó idő is...:D
Nagyon hasznos lehet ez a sínbicaj most, mikor nem lehet tudni sztrájkolnak-e a vasutasok vagy sem. A baj csak az, hogy azt sem lehet tudni, hogy mikor folytatják a munkát, ezért egy rádiót célszerű magunknál tartani, mert ha jön a vonat, akkor nem áll meg, elsőbbsége van...:)
Így azért a dobokat is könnyebb elviselni, mint mikor a szomszédban ütik. Néha de megtölteném egy kis sushival, mikor este gyakorol rajta...:D
Megnövesztettem a hajamat, hogy aktívan részt vegyek a levegő tisztításában. Így megtermelem magamnak a napi oxigénszükségletemet...hiába ez a jövő...:D
A hadsereg alkalmazza ezeket a békákat felderítőként. Már megkezdték a tárgyalásokat a gólyákkal, hogy a békákat, ejtőernyősként szállítják az ellenséges területekre és vissza...:D
Villanyszerelők kedvenc pohara...:) Ha ebből isznak mindig felvillanyozódnak.:D
Belegondoltatok abba, milyen lenne a világ, ha a dioszauruszok nem haltak volna ki. lehet, hogy most ők nézegetnének bennünket a múzeumokban, sőt ők blogolnának is...:D
Édes muzsikává alakították japán kutatók azt a kellemetlen zajt, amelyet az autó kerekei és az útba mart barázdás okoznak. Felfedezték ugyanis, hogy a barázdák zeneként rezonálnak az autó belsejében.
A hokkaidói Ipari Kutatóintézet munkatársai rájöttek, hogy az út barázdáinak távolságától és mélységétől függően a súrlódás zaját zenévé lehet alakítani.
Észak-Japán több részén is úgy építik az utakat, hogy az aszfaltba egymástól meghatározott távolságra barázdákat marnak. A súrlódásból "írt" zene arra jó, hogy figyelmeztesse az autóvezetőket, ha túllépik a megengedett sebességhatárt.
A "zene" ugyanis akkor szól jól, ha a jármű 52 kilométeres óránkénti sebességgel halad. Mivel ezeken a részeken 55 kilométer a megengedett sebesség, a sofőr azonnal meghallja, ha véletlenül felgyorsított volna.
Az útzenét többekkel tesztelték is, de a vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy mennyire élvezhető a melódia. Egyesek szerint az, amit hallottak, inkább zörömbölés, mint dallam, mások viszont állítják: még énekelni is tudtak a melódiára.
Remélem hamarosan elkészül az első Mozart zeneút!:)
Már megint toplistán vagyok, pedig a blogot mostanában nagyon elhanyagolom! Nem tudom milyen stasztikát használnak, de az enyémek nem igazán mutatnak kimagasló értékeket. Ezek szerint valamelyik nem jó!
Ez a vacsora nem csak a gyomrot üli meg, hanem a lelket is...:D
